Tévedünk. A legtöbb ember számára egy mindennapos jelenségről van szó, azonban a pénzügyi tévedések jelentősen eltérnek a hétköznapi élet tévedéseitől. A pénzügyek területén a tévedések a leggyakrabban az alacsonyabb hozamban, a magasabb költségekben nyilvánulnak meg, de gyakori, hogy jelentős anyagi veszteség éri a befektetőt vagy csalás áldozata lesz, esetleg rengeteg időt és pénzt pazarol nem működő módszerek elsajátítására. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy az emberek sajátos okok miatt követnek el hibákat a pénzügyek, befektetések világában, és a jó hír az, hogy ezek egy része kontroll alatt tartható.
Ugyanis a tévedések jelentős része köthető különböző érzelmi és kognitív torzításokhoz. Ezen problémák forrása pedig az emberi agyban keresendő, mely hosszú évezredeken keresztül fejlődött, hogy segítse az embert a túlélésért folytatott harcban. Azok az ösztönök, megérzések, előítéletek, melyek segítették az embert a túlélésben, a pénzügyek területén haszontalanok, sőt ezek teszik rossz befektetővé az embert. Vizsgálatok sora áll rendelkezésünkre, melyekből kiderül, hogy a gondolkodásmódunk, az ösztönök, az érzelmek, az előítéletek számos módon akadályozzák, hogy racionális döntéseket hozzunk a pénzügyeink során.
A kognitív torzításokon túl, a tévedések másik nagy forrása a múltbeli adatok helytelen értelmezése. Ennek alapja, hogy a befektetők hajlamosak összefüggéseket látni ott, ahol valójában semmi sincs. Stratégiákat, módszereket, összefüggéseket, véleményeket fogadunk el úgy, hogy mögöttük nincs elegendő bizonyíték, alacsony esetszámon lettek kimutatva, a sajátos adattartomány megválasztásának az eredményei.
További problémaforrás a logikusnak tűnő összefüggések elfogadása, melyek a valóságban nem léteznek, de mivel logikusnak tűnnek, elfogadjuk ezeket. Ebbe a körbe sorolhatjuk azt is, hogy nem veszünk tudomást a véletlenszerűség jelentőségéről. Pedig a véletlenszerűség veszélyes, mert a táptalaja a különböző módszereknek, elméleteknek, összefüggéseknek, melyek azt a látszatot keltik, hogy uralni tudjuk a piacot, és nem leszünk tekintettel arra, hogy a részvénypiaci árakra (így a befektető hozamára) nagy hatást gyakorol a véletlen. A fentiek mellett pedig számos tévhit, előítélet formálja a részvénypiaccal, befektetésekkel kapcsolatos elképzeléseinket (például a következő google-részvény megtalálása), melyek mind megalapozzák azt, hogy tévedni fogunk, rossz döntéseket hozunk.
Kiadó: Elemzeskozpont.hu
Oldalszám: 360
